Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / H9424 / INTERKOR.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1994-11-27 | 15KB | 236 lines

@VA bizalom pecsétje@N Egynapos szemináriumot rendezett az Intergraph Párizsban, melynek témája a környezetállapot-figyelés - - szakszóval: a monitorozás -- volt. Amióta a térinformatikai rendszerek megjelentek, ez a kérdéskör újra és újra terítékre kerül, hiszen a GIS kézenfekv eszköz természetes és mesterséges környezetünk adatainak tárolására, megjelenítésére és elemzésére. Ezen immáron hagyományos képességek mellé az utóbbi id ben feln tt a három-, s t négydimenziós modellezés lehet sége is. Min ségi el relépést jelentett a távérzékelés, mint a területi adatgy jtés korszer eszközének megjelenése és bekapcsolódása a területi elemzésekbe. Végül nem szabad elfeledkezni az interaktív számítógépes grafika látványos fejl désér l sem. Ma már nem azt kell bizonygatni, hogy valamely szoftver alkalmas környezetelemzési feladatokra, hiszen ez evidencia; sokkal inkább azt kell vizsgálnunk, hogy tervez i milyen megoldásokat használtak. Ennek szellemében a szemináriumon konkrét alkalmazások kerültek terítékre. A meghívott el adók között környezetkutató intézetek, országos hatóságok, mentesítéssel foglalkozó vállalatok és környezeti információs gy jt és terjeszt cégek képvisel i szerepeltek. Az emberi beavatkozások megbontották a környezet állapotát, s mára egyre inkább el térbe kerülnek a ""fenntartható fejl dés" kérdései. m mit is jelent ez országos vagy európai szinten -- ezt vázolta fel @KHenrik Sandbech,@N a dán nemzeti környezeti kutatóintézet (NERI) képvisel je. El adásában azt fejtegette, hogy szakítani kell a hagyományos, felülr l való lefelé építkezés elvével, s a környezeti szempontoknak minden szinten -- távlati környezeti tervezés, környezetállapot-figyelés, kutatás, célmegfogalmazás -- meg kell jelenniük. Ez összhangban van a Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Bizottság (World Commission on Environment and Development) ajánlásaival. Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy összeurópai környezeti politikát lehessen megvalósítani. Ennek szervezeti központja az európai környezeti információ- és adathálózat (European Information and Data Network) lehet. Ezen hálózat legfontosabb intézményei az európai környezeti ügynökség (European Environment Agency, EEA), valamint az egyes országokban lév szakterületi, illetve gy jt központok (European Topic Centres, illetve European Focal Point Centres) lehetnek. Az EEA a tervek szerint háromévente átfogó -- a társadalmi- gazdasági szempontokra is kiterjed -- jelentést adna ki a kontinens környezeti állapotáról. Olcsóbb a modellezés A lakosság egyre nagyobb nyomást gyakorol a kormányzatra a környezet védelmének biztosítása érdekében, s a nagy adatmennyiség összegy jtéséhez, interpretálásához, monitorozásához, megjelenítéséhez és kezeléséhez az Intergraph kiváló eszközökkel rendelkezik -- mondotta @KLarry Ayers,@N aki a cég Huntsville-i központjából érkezett. A legfontosabb környezeti szakterületek közül a vegyi üzemek és atomer m vek szennyez déseinek mentesítését, ipari létesítmények környezetihatás-vizsgálatát, a veszélyes hulladékok elhelyezését, s nem utolsósorban a regionális és a nemzeti adatbázisok kiépítését említette. gy vélte, a GIS lehet a ""bizalom pecsétje", amely garantálja, hogy a környezet állapota valóban megfelel a társadalom elvárásainak. A környezeti problémák gyakorlati megoldásával foglalkozott az ugyancsak az Intergraphot képvisel @KIan Nixon@N. Kiemelte az integrált adatbázisok, a háromdimenziós szemléltetés szerepét, majd azt hangsúlyozta, hogy a teljes folyamatot kell kézben tartani a megel zés és az elhárítás során. Rámutatott a szemléltetés el nyeire a döntéshozatalban és a monitorozásban. Hogyan valósul meg ez a gyakorlatban? @KNils Bull@N el adásában azt mutatta be, hogy végzi a dán Carl Bro Environment cég az ipari létesítmények környezetének rehabilitálását. A leveg , víz és talaj szennyez désének eltávolítása gondos elemzést igényel, s ehhez olyan eszközöket használnak fel, mint például az Intergraph ERMA, She, Modflow, Spillwol szoftvere; és olyan, szabványosnak számító adatbázisokat, mint például a Knowledgeman, a Paradox vagy a Dbase. Az olajipar a környezetszennyezés egyik f b nöse. Nem véletlen, hogy a Shellnél és az Essonál folytatott munkálatokról is szó esett a rendezvényen. Mint az egyik el adó, (@KBert Satinj@N (IWACO) elmondta, egyetlen kilogramm talaj megtisztítása 300 dollárba kerül. A háromdimenziós térbeli modellezés szerepe abban segít, hogy a mérési eredmények és a talajviszonyok ismeretében pontosabban lehet behatárolni a szennyezett területet. Ezzel magyarázható, hogy Hollandiában 1992-ben 20 millió amerikai dollárnak megfelel összeget költöttek egy talajmin ségi információs rendszerre, s a tervek szerint a következ húsz évben a kiadások elérik a 430 milliót dollárt. Magyar munka, francia játék Örömmel számolhatunk be egy magyar el adásról is. @KTurczi Gábor@N a Geológiai Szolgálat térinformatikai rendszerét ismertette. Kitért az MGE programcsomag vektoros (MGA) és raszteres (MGGA) moduljaival végzett munkákra: az 1:100000 méretarányú térképezésre és annak digitális el készítési folyamataira. Beszámolt a Kisalföld geológiai és hidrogeológiai térképének és a digitális geológiai atlasz sopron--k szegi szelvényének elkészítésér l. Ismertette a b si er m hatását a Szigetköz környezeti állapotára. A szeminárium egészének bemutatása természetesen túln egy cikk keretein. gy számos tanulságos projekt bemutatásáról kellett lemondanunk. m ha valaki e beszámoló olvastán úgy vélné, hogy a környezeti problémák elemzése csupán a magasan képzett szakemberek belügye, akkor erre csattanós választ adhatunk az Aria Technologies termékének -- egy igazán a nagyközönség számára tervezett környezetmenedzselési programnak -- a pár soros leírásával. Az Air for Life cim , PC-n vagy Macintoshon futtatható, angol és francia nyelv szoftver bemutatja a légszennyezéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, majd egy képzeletbeli város problémáival kell megbirkóznia a felhasználónak. A feladat, hogy a meteorológiai viszonyok alakulását is figyelembe véve az ipari üzemek tevékenységét elfogadható keretek közé szorítsuk. A program készít i a gyerekekre is gondoltak: az egyik modulban egy városi kocogót kell irányítani. A képerny n követhetjük a szívverést és a vérnyomás alakulását. No és mi köze van ennek a légszennyezettséghez? Annyi, hogy az egészséges életmódot óhajtó futó emberke id nként füstködökkel találkozik. Ilyenkor meg kell állnia, lélegzetét visszafojtania, s csak oxigéndús környezetben tanácsos elindulnia. Szabó Szilárd <box> Az Intergraph személyi munkaállomásai Bécsben, egy K. u. K. hangulatot idéz cukrászdában nemrégiben közös sajtótájékoztatót tartott az Intergraph, az Intel és a Microsoft. Ezen jelentették be az újságíróknak az Intergraph személyi munkaállomás- családjának újabb tagjait, a már elkészült TD-2-t és TD-3-at, a hamarosan piacra kerül TD-4-et és a TD-5- öt, s t a nem is oly távoli jöv t jelent TD-6-ot. Valóban leny göz ek a sorozat m szaki adatai: 66--90 megahertz frekvenciájú Pentium processzor, 16--32 megabájtos (256 megabájtig b víthet ) memória, 1 gigabájtos háttértár, 20, 21, illetve 27 hüvelykes képerny , valamint beépített CD-ROM-olvasó. A személyi munkaállomások a személyi számítógépek és az ""igazi" munkaállomások közötti rt hivatottak betölteni. ruk, m szaki paramétereik és felhasználási lehet ségeik e két nagy gépcsalád közé esnek. gy minden felhasználó megtalálja a feladataihoz leginkább illeszked géptípust. A piackutatók el rejelzései szerint a személyi munkaállomások elterjedése igen gyors lesz, s már a jöv évben lekörözik a unixos munkaállomásokat. Visszagondolva a TD-1-re, a sorozat els tagjára, elmondhatjuk: az még egy jó adottságú 486-os gép volt. Az újabb családtagok azonban lényegi változást hoztak. Kifejlesztésükben szerencsésen találkozott a számítástechnikai világ három óriásának, az Intergraphnak, az Intelnek és a Microsoftnak az érdeke. Az Intergraph eredetileg az rkutatás és a hadiipar megrendeléseire dolgozott. PDP, Vax, majd munkaállomás kategóriájú, kit n interaktív grafikával rendelkez gépeket fejlesztett ki, majd erre a hardverplatformra szoftverválasztékot is kidolgozott. Teljes megoldásokat kínált, s ez a felhasználóknak sok el nyt, de -- a hardverkötöttségek miatt -- bizonyos hátrányt is jelentett. Napjaink követelményei, a szabványosság, a nyitottság arra ösztökélték az Intergraphot, hogy ""hardverfejleszt -szoftversemleges" cégb l egyre inkább ""szoftverfejleszt -hardversemleges" céggé váljon. Ehhez kínált jó lehet séget az Intellel és a Microsofttal való együttm ködés. Különösebben a triumvirátus másik két tagját, az Intelt és a Microsoftot sem kell bemutatnunk. A mikroprocesszor-gyártónak az az érdeke, hogy bebizonyítsa: az X86 architektúrájú gépek vetekednek a Risc-alapúakkal, s ehhez a TD jó lehet séget kínált. Végül hol találja meg számítását a Microsoft? A szoftverháznak az operációs rendszerek piacán folytatott háborújában a Windows NT képességeit kell csillogtatnia az OS/2-vel, a Unixszal, a Solarisszal és másokkal szemben. Nos, az Intergraph az NT mellett tette le a voksát -- jelenleg több mint száz mérnöki alkalmazása fut ez alatt a rendszer alatt. Arra a kérdésre, hogy miért nyitottak a Riscr l a Pentium felé is, @KIan Ul ,@N az Intergraph régiónkért felel s illetékese azt válaszolta: bízik abban, hogy a Pentium hamarosan világszabvány lesz, majd hozzátette, hogy e processzor tulajdonságai kiválóak. ""Kevés olyan cég van, amely olyan gyors technológiai fejl dést tudott elérni, mint az Intel" -- tette hozzá. Természetesen megkérdezték a szakembert l azt is, hogy mennyire elégedett az Intergraph közép- és kelet- európai pozíciójával. Ian Ul mosolyogva válaszolt. Joggal, hiszen a múlt évben Lengyelországban, Ausztriában és Csehországban egyenként négy-négy millió dolláros forgalmat bonyolítottak le. A magyarországi üzletkötések összértéke kétmillió dollár körül alakult. A konkrét bevételnél is fontosabbb azonban, hogy a legfontosabb hazai térinformatikai alkalmazásokban szinte kivétel nélkül Intergraph megoldásokat választottak. Elegend talán a Budapesti Elektromos M veknek, a Magyar Honvédség Kartográfiai Üzemének, a Matáv optikaihálózat- nyilvántartó rendszerének vagy az állami földmérés bázisintézetének, a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek a példáját említeni.